A bevásárlás új korszaka: amikor a bolt ünnepel helyetted

A legérdekesebb az egészben talán éppen az, hogy a rendszer úgy kezeli, mintha a vásárló tudatosan azt tűzné ki célul, hogy elérjen hónap végére 150 000 forintnyi költést. Mintha bárki örömlistát vezetne arról, mennyit hagyott ott élelmiszerre. A valóságban a legtöbb ember inkább kevesebbet költene, nem többet. A Lidl Plus mégis úgy tesz, mintha a vásárló egy emelkedő hegycsúcs felé tartana, amelyet majd megünnepel, ha felér rá. A kedves gratuláció azonban valójában sokkal inkább a bolt öröméről szól, mintsem a vásárló sikeréről.

A trükk egyszerű, mégis zseniális: az egész rendszer ugyanazzal a pszichológiával működik, mint egy jól felépített videojáték. Látjuk, ahogy töltődik a sárga csík, ahogy haladunk egyik ponttól a másikig, közben időnként megjelenik egy-egy apró ajándék vagy kedvezmény. Ezek a jutalmak éppen akkor érkeznek, amikor már majdnem elbizonytalanodnánk, és épp elég csábítóak ahhoz, hogy tovább tartsanak a pályán. A dicséret, a kis ikonok, a ?szintlépés? érzése pedig kifejezetten kellemes. Egy pillanatra tényleg úgy tűnik, mintha nyertünk volna valamit, miközben éppen az ellenkezője történt: fizettünk érte, méghozzá sokat.

És bár kétségtelen, hogy az alkalmazás bizonyos helyzetekben valóban hasznos. Kaphatunk kedvezményeket, olykor egész jó árakat is el lehet csípni, és előfordul, hogy a kapott ajándék tényleg jólesik. De érdemes felfigyelni arra is, hogy ami nekünk apró előnynek tűnik, az a boltnak hatalmas haszon. A kedvezményeket ugyanis nem azért adják, hogy a vásárló kevesebbet költsön. Éppen ellenkezőleg: arra valók, hogy többet költsön, de közben azt érezze, hogy spórol. Sokszor végül nem azért veszünk valamit, mert szükségünk lenne rá, hanem mert ?úgyis van kupon rá?. A kis jutalom így nem megtakarítást jelent, hanem újabb vásárlást.

A Lidl Plus másik nagy titka az adat. Az alkalmazás pontosabban ismeri a vásárlót, mint sok közeli ismerőse. Tudja, mikor megyünk boltba, milyen termékeket szoktunk venni, milyen gyakran költünk többet a szokásosnál, melyik márkát választjuk, miben vagyunk hűségesek és miben nem. Ezek az információk a marketing szempontjából aranyat érnek. Nem véletlen, hogy a ?költési célok? összege is nő: egy évvel ezelőtt a legmagasabb szint még 120 ezer forint volt, ma már 150 ezer. A rendszer alkalmazkodik a vásárlási szokásokhoz, és addig tágítja a határokat, amíg azok illeszkednek az ország átlagos kosárértékéhez. A kedvezmény csak a felszín ? a valódi valuta az adat, amit cserébe adunk.

Az, hogy mindez megéri-e, teljesen attól függ, ki milyen vásárló. A tudatos fogyasztó ügyesen kihasználhatja a rendszert anélkül, hogy többet költene a kelleténél. Az impulzív vásárló viszont szinte biztosan többet fog hagyni a boltban, mert számára minden aktiválható kupon egy újabb kísértés. Akinek fontos az adatvédelem, valószínűleg nem szeretné, hogy bárki ilyen pontos képet kapjon a vásárlási szokásairól. A kényelemre vágyó vásárló pedig örül az extra lehetőségeknek, és valószínűleg úgy érzi, megéri számára az egész.

A történet végén azonban érdemes feltenni a legfontosabb kérdést: amikor az alkalmazás boldogan közli, hogy ?elérted az összes költési célt?, vajon ki is érte el valójában? A vásárló, aki talán többet költött a tervezettnél? Vagy a Lidl, amely pontosan oda vezette, ahová szerette volna? Talán mindkettő igaz, de a mérleg nyelve jó eséllyel a bolt felé billen. A lényeg, hogy értsük, mi történik. Ha tudatosan játszunk, akkor a rendszer néha valóban a hasznunkra válhat. Ha viszont hagyjuk, hogy játszanak velünk, akkor a bevásárlás nem a spórolásról fog szólni, hanem arról, hogy milyen szépen teljesítjük mások céljait.

A Lidl Plus világa tehát olyan, mint egy jól megtervezett játék: lehet élvezni, lehet nyerni is benne, de csak akkor, ha észnél vagyunk. A gratuláció pedig akkor ér valamit igazán, ha nem a költéseink miatt kapjuk, hanem azért, mert okosan használtuk a rendszert - nem pedig fordítva.